Bemutatkozás
Aktuális
Felajánlások
Események
KHJ
Kapcsolat
MOZGÁSSÉRÜLT MŰVÉSZEK SEGÍTENEK


A MOSTANI AKCIÓNKKAL SZERETNÉNK SEGÍTENI A CUKORBETEG GYERMEKEK KORSZERŰ GONDOZÁSÁHOZ NÉLKÜLÖZHETETLEN NEUROMETER MEGVÁSÁRLÁSÁT.


Az Aprónép Alapítvány 1991-ben azzal a céllal jött létre, hogy megkönnyítse a beteg gyermekek helyzetét, segítséget nyújtson a gyógyításukban, hozzájáruljon gyógykezeltetésükhöz, gyógyászati segédeszközökkel, gyógyszerekkel történő ellátásukhoz.

Az alapítvány céljának tekinti a tartósan beteg, illetve fogyatékos gyermekek mindennapi életének könnyebbé tételét: az arra rászoruló gyermekek üdültetésének, utaztatásának, művelődésének és sportolásának segítését.

2008-ban, egy szervezeti átalakulást követően az alapítvány legfőbb feladatának a Budai Gyermekegészségügyi Központ megalakulásának segítését tűzte ki célul – az alapításkor meghatározott tevékenységeket szem előtt tartva –, amely mind földrajzilag, mind a szakmai irányítás tekintetében önálló, a kor követelményeinek megfelelő ellátást nyújtana Buda és az agglomeráció körzetében élő gyermekek részére.

Addig is míg ez megvalósulhat, az alapítvány komoly humán erőforrást és anyagi segítséget nyújt a budai gyermekellátás javításához. Pályázatok útján, cégek és egyének támogatása révén lehetőségünk adódik évente 6-8 millió forint értékben támogatni a műszerbeszerzéseket, kórházi felújításokat. Az alapítvány segítségével a Szent János Kórházban ingyenes Sensolite teljes test polarizált fénykezelést biztosítunk gyermekek részére.

Rendszeresen támogatjuk a Szent János Kórház gyermekellátásában részt vevő kis betegek számára szervezett nyári élménytáborokat.

2010-ben és 2011-ben a felsőzsolcai árvízkárosult gyermekeknek szerveztünk élménytábort. Felismerve a szociálisan lemaradó rétegek egészségügyi és társadalmi problémáit, 2011-től új feladatot vállaltunk fel: roma gyermekek és szüleik egészségnevelésében veszünk részt.




Gyermekdiabetológiai késői szövődmény
szűrő centrum és neurofiziológiai diagnosztikai
és terápiás központ terve


Az inzulin kezelést igénylő cukorbetegség (1TDM) elmúlt 15-20 évének epidemiológiai adatai drasztikus változást mutatnak:

- Az új megbetegedések száma az évi 10/100.000 lakos értékről 20/100.000-re emelkedett.

- Az egyre gyakrabban jelentkező betegség egyre fiatalabb gyermekekben, (mintegy 40%-ban 6 éven aluliakban) jelentkezik.

Az 1TDM rettegett késői szövődményei 6- 10 éves diabetes tartam után jelentkezhetnek. Közülük is legkorábban a láb idegeinek károsodása jelenik meg. Ez annyit jelent, hogy a gyermekkorú cukorbetegek jelentős százalékában épp a serdülés egyébként is anyagcserét rontó hatása alatt nő meg a késői szövődmények megjelenésének a rizikója. Ebből fakad, hogy a korai objektív vizsgálat, a kiszűrtek korai kezelése elemi igényként jelentkezik a évesekben. A korai és érzékeny diagnosztika a „klasszikus”, hagyományos módszerekkel (hangvilla, vattapálca, stb) már csak előrehaladott helyzetben ad felismerést. Nyilvánvaló, hogy érzékeny, a korai felismerést segítő módszereknek igen nagy jelentőségük van. Ebbe a körbe tartozik az érzésvizsgálatot, fájdalomingert objektíven mérő minden típusú neurometer. A megvásárlandó készülékkel nem csak a Szt. János kórház diabetológiai ellátásában részt vevő mintegy 280 gyermek rendszeres szűrése történhetne meg, de a közép-magyarországi régió valamennyi gyermekdiabétesz ellátó helyének betegei is lehetőséget kaphatnak az objektív, igen hatékony módszer által nyújtott korai diagnózis felállítására.

dr. Blatniczky László Ph.D.
a gyermek-diabetesz szakellátás vezető főorvosa




MŰVÉSZEK


Doszkocs Zsuzsa: Dr. Madarasi Anna főorvos asszonnyal régóta jó viszonyt ápolok. A Baba utcai légzésrehabilitációs osztályon – amelynek megbízott osztályvezetője –, folyamatában látta, hogyan készül a „Hundertwasser-ház a vízben” című festményem. Megszerette, én pedig odaadtam neki jótékony célra, hogy mielőbb összegyűljön a pénz a Szent János Kórház apróságainak.


Krániczné Tóth Dóra: Számomra „segíteni másokon” nem pusztán egy szó, egy cselekedet, hanem nagyon jó érzés, és boldogsággal tölt el, ha egy ilyen nemes ügyet támogatok. Az állapotom nem engedi meg, hogy fizikai segítséget nyújtsak embertársaimnak, de úgy gondolom: a művészeti tevékenységemmel mindezt pótolhatom. A hitvallásom: az életünkben a lehetőségek ott hevernek a lábaink előtt, csak élnünk kell velük. Ez most egy nagyon szép lehetőség, és bízom benne, hogy hamarosan valósággá válik.


Tarcsányi Ottilia: Úgy vagyok vele, hogyha nekem ilyen talentumot adott a Teremtő, és ennek eredménye szétosztható, hát hadd okozzak örömet vele másoknak. Egyébként olyan az élet körforgása, hogy adnunk kell, és akkor mi is kapni fogunk. Nekem a festés mellett a gyerek a legnagyobb érték.


Tegze Judit: Tizennégy évig szenvedtem egy hiányzó diagnózis miatt. Tudom, mit jelent valakinek, ha egy megfelelő műszer hozzásegíti a helyes kezeléshez. Nekem is vannakgyermekeim, igaz már felnőttek és bízom benne, hogy majd unokákkal is megajándékoznak. Így átérzem minden szülő helyzetét, akinek gyermeke segítségre szorul. A betegség sokszor megnehezíti az életemet, de én egészségesnek tartom magam. Így is akarok élni és öröm számomra, ha lehetőségem adódik, hogy ehhez másokat is hozzásegítsek.


Zilahi Ica Mária: Talán azért ajánlottam fel egyik képemet árverésre a Szent János Kórház gyermekosztályának javára, mert értem és átéltem egy diagnózis korai felismerésének fontosságát. Ma ennek köszönhetem az életemet. Azt is tudom, hogy a boldog, egészséges gyermekkor egész életünk meghatározója lehet.


Fark László: Gyerekkoromban magam is sok időt töltöttem kórházban: többször megoperáltak, az orvosok hosszan segítették a felépülésemet. Jól tudom, mit jelent négy fal közé bezártan élni, ezért teljesen nyilvánvaló volt, hogy én is segítek, amivel tudok. Ezek pedig a képeim.










Az Aprónép Alapítvány gyűjtése megérintette a mozgássérült festőművészeket is: Doszkocs Zsuzsanna, Krániczné Tóth Dóra, Tarcsányi Ottilia, Tegze Judit, Zilahi Ica Mária és Fark László összesen tíz képet ajánlottak fel jótékonysági célra, hogy így járuljanak hozzá a gyermekek gyógyítását elősegítő neurometer mielőbbi megvételéhez.


Tarcsányi Ottilia: Tengeröblök az Adrián
(akril) 50 X 30 cm



Tarcsányi Ottilia: Fölülnézet
(akril) 60 X 45 cm



Fark László: A nyúl viszi a puskát
(akvatinta) 35 X 30 cm



Doszkocs Zsuzsanna:
Hundertwasser-ház a vízben
(olaj) 44 X 54 cm



Fark László: Töredék
(rézmetszet) 35 X 50 cm



Fark László: Pavilon
(színezett papírmetszet) 82 X 62 cm



Zilahi Ica Mária: Tanyasi ház
(akvarell) 45 X 60 cm



Tegze Judit: Téli napfény
(számítógépes grafika)



Tegze Judit: Üveggömb
(számítógépes grafika)



Krániczné Tóth Dóra:
Napraforgók vázában
(akvarell) 40 X 29 cm
„Nincs az embernek olyan nyomorúságos lelki vagy fizikai állapota, amikor ne találna valakit, aki nála még sokkal nehezebb helyzetben van. És óriási erőt ad, ha akkor még tudsz is valakinek segíteni.”

(Jókai Anna író)